,, Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert bár semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták.”
,,Hogy mik a hagyományos szomorúmanók, ezt itt nem kell magyaráznom, de Prágában sem kellene, Szabadkán se, Varsóban se, Kolozsvárt se, legföljebb emlékeztetni, hogy belül ott dobog a narancsszív. (…)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. június 18. kedd, 20:00
Hallottam, hogy van egy cseh szamizdatszerző, álneve Jozef K., kéziratai évek óta keringenek- ahol tudnak, és hogy senki se tudja, ki ő.
Hogyha nem tudni, ki Jozef K., akkor bárki lehet Jozef K., bárki hagyományos szomorúmanó; ha tehát a kultúra kéretlen őre végigmegy a Károly hídon, mert lejárt a munkaideje, vagy csak elfáradt, vagy hiányzik a család és még a gyerekkel is matekozni kell, függvényábrázolás!, szemben bárki jön feléje, öreg, fiatal, boldog, boldogtalan, nő, férfi, egylábú, kétlábú, háromlábú, pardon, tolószékes, középkorú kurva, sudár papnövendék, bárki a kultúra kéretlen őre nem lehet biztonságban, hisz mindőjük lehetne Jozef K.
És ezt kéne elérni, ezt a bizonytalanságot, bizony, megint, szabadságot, függetlenül a hidaktól, Károly, Erzsébet, folyóktól, Moldva, Duna, s elérni azt, elszakadva most már az irodalomtól, hogy bárki az országból potenciális igazmondó lehessen. Legyen tehát valódi nevünk ál-név, mely éppen minket leplez, le.
Uraim, hagyományos szomorúmanók! Öltsük fel hát valódi álorcánkat! És ne csüggedjetek, ha mást nem, egymást fölismerjük, triviálisan, a hagyományosságról, a szomorúságról és a manóságról.”
Esterházy Péter
Játsszák:
Boros Ádám (m.v)
Georgita Máté Dezső
György Zoltán Dávid (m.v.)
Messaoudi Emina
Orbán Borbála
Tóvaj Ágnes
Fordító: Györffy Miklós
Hang: Bredán Máté
Asszisztens: Kónya Klára
Látvány: Molnár Anna
Dramaturg: Kukk Zsófi
Rendező: Tárnoki Márk
A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte. esőnap 07. 10.
A „Csodaszarvas”, a honfoglalás előtti időkbe kalauzolja el nézőit. Igazi, látványos, családi lovas előadást tervezünk, mely történelmünk kezdeti, eddig csak „regélt” időszakában játszódik. Arany János "Buda halála" című műve nyomdokán, egy olyan világot tárunk nézőink elé, melyben egyformán megtalálja örömét minden korosztály.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
