Dilettánsok
Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet regényéből Tóth Árpád fordítása nyomán.
Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet regényéből Tóth Árpád fordítása nyomán.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wednesday, April 04 2012 7:00PM
Dilettánsok
Gustave Flaubert 1821-ben született Rouen-ban. A Bovaryné megjelenése után, 1856-ban pornográfia vádjával perbe fogták, ám a könyv hatalmas közönségsikert aratott. A teljes elismerést az Érzelmek iskolája hozta meg Flaubert-nek 1869-ben. Élete vége felé Flaubert így írt tanítványának, Maupassant-nak: „a földnek határai vannak, de az emberi butaság határtalan”. Erről szól az utolsó, befejezetlenül maradt, csak halála után 1881-ben megjelent regénye, a Bouvard és Pécuchet is.
GUSTAVE FLAUBERT LEVELEZÉSÉBŐL:
A könyvnek, amit írok, az lehetne az alcíme, hogy „Az emberi butaság enciklopédiája”. Emberpróbáló vállalkozás, a téma teljesen magába szippantott. (1879. február)
Hullámokban tör rám a fojtogató gyűlölet korom hülyesége ellen. A szar föltolul a számba, és bennreked, mint egy kizáródott sérvben. De magamban tartom, összedolgozom, kemény masszává gyúrom, hogy úgy bekenjem vele a 19. századot, ahogy az indiai pagodák falát kenik be tehéntrágyával. (1855. szeptember)
Ha megírom ezt a könyvet, száműzni fognak Franciaországból és Európából! (1863. április)
Azt kérdi tőlem, drága barátom, nem rettent-e el, hogy az emberi butaság nőttön-nő, amikor én pont azt akarom megmutatni és leírni, hogy már most milyen nagy. Csak ennyit próbál mondani a maga barátja. A társadalomnak az a feladata, hogy visszaszorítsa, mert kiirtani úgysem lehet. Mindeközben egy dolgot tehetünk: jól kivesézzük. (1874. június)
MAUPASSANT A BOUVARD ÉS PÉCUCHET-RŐL:
…És ha már a mitológiai hasonlatoknál tartok, a Bouvard és Pécuchet-ről is eszembe jutott egy. Sziszüphosz mítoszát látom benne: két modern polgár Sziszüphosz görgeti fölfelé a megértés kövét a tudás hegyén, és a kő minduntalan visszahull a hegy lábához. De Sziszüphosszal ellentétben ők a végén fújtatva, kimerülten megállnak, hátat fordítanak a hegynek, és ráülnek a sziklára.
A „Csodaszarvas”, a honfoglalás előtti időkbe kalauzolja el nézőit. Igazi, látványos, családi lovas előadást tervezünk, mely történelmünk kezdeti, eddig csak „regélt” időszakában játszódik. Arany János "Buda halála" című műve nyomdokán, egy olyan világot tárunk nézőink elé, melyben egyformán megtalálja örömét minden korosztály.
2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutattuk be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet azóta is, a kirohanás napjának, Szeptember 7.-nek közelében, minden évben sikerült műsorra tűznünk.
A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte. esőnap 07. 10.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.